Kútkereső

Néha a szívnek is jó a víz...

Jézus mémekben kommunikált
Memengelion

A címben szereplő idézetet egy görögkatolikus kispap barátomtól hallottam, és szeretném most a szívetekre helyezni, mert szerintem nagyon zsigeri dolgot fogott meg. "Jézus mémekben kommunikált." 

Ahányszor csak szóba kerül egy társalgásban a filozófia, és a beszélgető partnerem laikus a témában, egy ponton előkerül a nagy kérdés: voltaképp mi haszna van a filozófiának? Hiszen a filozófia, mindig is katedrikus maradt, vagyis sosem szállt alá a népeknek, sosem elegyedett a hétköznapi emberekkel. Amikor ilyen nyomokban előfordult, akkor is csak a vallást megtámogatandó, értelemmel kontúruzta a természetfeletti misztériumát. De még így sem értik az emberek az egy személy-két természetet, csak ismerik a parafrázist, ami Jézusra vonatkozik. Az ezotériát meg most inkább ne keverjük ebbe bele, azt kellemetlen szájízzel sem lehet filozófiának nevezni, egész egyszerűen azért nem, mert tartalmában és módszerében nem az, csupán mimikrije. (egyébként is lógok egy ilyen cikkel még, már lassan több mint egy éve, szóval most hagyjuk)

Szóval mi haszna a filozófiának? Hát kérem, az a furcsa helyzet állt elő, itt a posztmodern derekán, hogy a filozófia egy jelentékeny része beleivódott a közgondolkodásba. Furcsa, de korántsem meglepő módon pont egy olyan része, amely alig látott napvilágot a két vh. körül, majd látszólag hamvaiba is hullott, ráadásul ízig vérig szimbiózisban van a természetfelettibe vetett hittel, még annak tagadásán keresztül is. Ez pedig az egzisztencializmus. Csak nézzük meg, milyen üzenetekkel bírnak azok a klisék, mémek, életbölcsességek, amik körbevesznek minket. Mind az egyén autentikus voltára, a hitelességre, vagy annak hiányára reflektálnak. Az emberek a halott Isten után az önazonosságot, az őszinteséget, a belső megerősödést keresik.

"Légy önmagad." "Az igazi szépség belülről jön." "Ne ítéljetek, hogy titeket se ítéljenek." "Mindenben van szépség, csak nem mindenki látja meg." "Mindig lesz olyan, akinek túl sok vagy túl kevés leszel. Légy aki lenni akarsz, ne az, akinek mások hisznek." "Szeresd ellenségedet, tégy jót azzal, aki gyűlöl téged." "Légy te a változás, amit látni szeretnél a világban." "Tiszteld magad, és tisztelni fognak mások." 

Ha most szívbőljövően kéne értelmeznem ezeket, azt mondanám, bizony a Szentlélek tehetsége mutatkozik meg nekem a spiritualitás evolúciójában, ahogy a humánumban, most a posztmodernben is, aminek szemtanúi lehetünk ilyen visszhangok (áteredt egzisztancializmus) képében. Mert hogy az egzisztencializmus zsigerileg misztika, a misztika pedig vágyódás az Isten után. 

És akkor most térjünk vissza Jézusra. Aki példázatokat használt. Olyan információcsomagokat, amiken elmélkedni lehet, amik gazdagabbak az általuk használt képeknél és szavaknál. Amikben el lehet révedni, és fel lehet ismerni az élet számtalan pillanatát. Igazi mémek, amikre elismerő mosollyal tudunk reflektálni, visszagondolván arra a pontra az életünkben, amivel tökéletes szinkronban van a mém. Csak eléggé nyitottnak kell lenni a nyers, tiszta példázatra. Ugyan mi másért lett lefordítva a Biblia, ha nem ezért? Hogy a mémek szabadon terjedhessenek, ahogy terjedni akarnak.

Olyan mémek, amik az élet mélységeibe sodorják, végső soron lelkünk mélységeinek fölfedezésére és gondozására buzdítanak.

Rákattantam a mémekre. Különösen azokra, amik legjobban rászorulnak szívemre. Amikre legjobban rászorul a szívem.
6_vizen_jarni_tilos_60x70_2011.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://kutkereso.blog.hu/api/trackback/id/tr9513978440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Még nincs kultúrája kis hazánkban, de teszek egy lépést afelé, hogy megadjam a lehetőséget neked a támogatásra, ha tetszik, amit csinálok. Javaslatot is tehetsz, és az egész névtelen. (Ezt nem verik nagy dobra ott fent, de veheted tizednek is. ;) )  

 

A szerzőről:

11182156_470080469814537_6846388005726535320_n.jpg

László Dávid vagyok, egyetemista. Nyitott vagyok a világ felém sugárzó impresszióira. Élményekből, felismerésekből formálok bejegyzéseket, amik lecsapódnak bennem. Vállalom a szubjektivitást. A cikkeim főleg spirituális, filozófiai, lélektani témákban mozognak. Nem kell félretenned a meggyőződéseidet, miközben olvasol, csak arra kérlek, légy nyitott. Rám, és magadra is. Ha megszólíthatok benned mélyen valamit, ha valamelyik cikkem lehet egy lépésnyi föld a lábad alatt életed hosszú útján, elértem a célom. Ezért kérlek, ne egyetlen cikk után rakj be egy dobozba. Olvass el párat. Köszönöm, hogy ellátogattál ide.

Facebook

Címkék

101-es szoba (1) antikrisztus (1) autentikus (1) ayahuasca (1) a hétfejű tündér (1) a kis herceg (2) bálványok (5) becsatornázott boldogság (1) biblia (7) bizalom (2) bizonyságtétel (1) botrány (1) bűn (3) bűntudat (2) Calvinist (1) citromos kávé (40) család (1) csend (1) csoda (1) dicsi zene (2) diszkókeró vs. könyvtárkeró (1) dogma (1) drahma (1) egyenlőség (1) egyház (13) egy igazság (3) egy kis filó (15) életfilozófia (1) ellenség (1) előfagyasztott világnézet (2) emergens (1) empátia (4) énekek éneke (3) engesztelő áldozat (2) erkölcs (2) erőszakmentes kommunikáció (1) érzékelésszűrő (1) evangelikál (5) evolúcióelmélet vs. teremtéselmélet (1) farizeus (2) fasizmus (1) favágó (1) felelősség (1) felszabadítás (2) feltámadás (1) felvilágosodás (1) feminizmus (1) filmek (1) filmkritika (2) fogyatékkal élők (1) fontos (1) függőség (3) gender (1) gondviselés (4) gyónás (1) hagyomány (3) házasság (2) hímsovinizmus (1) hitbiztonság (2) homozoológia (1) hős (1) humanizmus (2) iddqd (1) igazság (1) igen-nem (1) igés képek (1) imádkozás (3) írásértelmezés (4) irónia (3) irracionális (1) istenkép (10) istentől távol (4) isten trilógia (3) ítéletmentes (1) ítélkezés (3) jedivallás (1) Jézus (14) jók és gonoszok (3) kapcsolatok (1) karácsony (1) karma (1) káté (1) kegyelem (11) keresztény kultúra (13) kezdet (1) kísértés (1) könyvek (4) könyvek hercege (2) kritikus gondolkodás (10) kútkereső (10) lázadás (2) lélek (4) lelkész (2) limitált észosztás (1) magány (1) megbocsátás (6) megszentelődés (1) megtérés (1) megváltás (7) melegek (4) méltóság (2) mémek (1) migránsok (2) misztika (2) mit tudhatok? (1) narratívák (12) negatív teológia (1) nemi szerepek (1) nyitott szív (1) önismeret (18) önmegvalósítás (7) ördög (2) pápa (1) paradigmaváltás (3) párkapcsolat (5) patológiás (1) predesztináció (1) prédikáció (2) pride (1) reformáció (1) remény (1) rorschach (1) safe space (1) santo daimi (1) sebek (1) sebezhetőség (3) sokakért vagy mindenkiért (1) sors (2) south park (1) szabadság (5) szemléletváltás (11) szemnek láthatatlan (1) szent és profán (4) szeretet (1) szex (3) szív (1) szívből jövő (1) szomorkultúra (2) társadalom (3) teológiai lábnyom (3) thészeusz hajója (1) ti vagytok a föld sója (1) tudattalan (1) túlvilág (1) türelem (1) újkálvinizmus (3) útkeresés (2) utópia (2) vágyak (2) vallás (17) weöres (1) Címkefelhő