Kútkereső

Néha a szívnek is jó a víz...

Intemporális facepalm

Mi jellemezné ma leginkább a keresztényeket, mint az állandó, és minden szinten megjelenő kettősség?

Hiszen azt valljuk, hogy Jézus halni született a világba, hogy életének célja a kereszthalála, és engesztelő áldozata volt. Mégis felfordul a gyomrunk, ha evvel a gondolkodásunkkal ilyen módon szembesítenek minket:
jesus-crucified-in-the-womb.jpgEgy laza huszárvágással lekanyarintjuk földi életének kezdeti és végpontja közti tevékenységeiről a fókuszt, ahogy mindennel és mindenkivel így teszünk. Folyamatok, alakulások helyett határpontokban gondolkodunk, és azokhoz rendelünk helyiértékeket. Pedig hisszük, hogy mindennek ideje van, hogy nem értünk mindent. És még így is, hogy a Biblia folyamatokat, változásokat ír le, mi a történeteket, és az egyedi élményeket feladatokká konvertáljuk, állomásokra zsugorítjuk, és nézzük az óránkat, hogy mikor futnak már be az emberek ezekre. 

Hiszen tudatában vagyunk, hogy Jézus mit tett az emberekkel, és mit kért, hogy mi is tegyük, ezeket mégis csak olyan időkben vagyunk képesek megtenni, mikor mi is a legnagyobb ínséget szenvedjük. Háborúk, elnyomások idején vagyunk csak képesek elementális, valóban fontos témákkal foglalkozni, mint az éhezés, a nincstelenség, a kirekesztés, a gondviselés. Onnan látszik, hogy békeidőkben vagyunk, hogy kényelmesek és jóllakottak vagyunk, hogy bár felsóhajtunk a mai keresztényüldözéseken, azért mégis csak a legfontosabb kérdés számunkra ma az, hogy Jézus elmenne-e vajon, vagy nem a gay pridera?
chocolate-jesus_fb.jpgVajon van-e valamekkora szabad akaratunk, vagy teljesen el vagyunk rendelve? Jézus ezeréves uralma tart-e már, vagy lesz-e valaha, és az elragadtatással mi a helyzet? Most vannak akkor még karizmák, vagy nincsenek már? Ha birizgálja a szemem sarkát egy sportszelet, akkor az ördög játszik-e vajon velem, vagy ez még nem bűnre csábítás? A házasság előtt a köldöktől lefelé és fölfelé hány centiig lehet még nyúlkálni? "Persze, fontos nekem is a gyengék ápolása, de ne hallgassál már rockzenét, az ördögtől való!" Hipochonder kereszténység.

Hiszen tudjuk, hogy különbözőek vagyunk, és különbözőképp látjuk és értelmezzük a dolgokat, de Jézusban mind egyek vagyunk, mégis, rettegünk a sokszínűségünktől, és teológiai-gondolkodási klónok gyártására képeztünk manufaktúrát belső összetartás, csapatszellem helyett.
"Igen-igen, közösség, meg párbeszéd, meg empátia, de ugye szerinted sem üdvözül, aki füvet szívott, és nem tartott bűnbocsánatot, szívébe engedve a bárány tisztító vérét? Hogyhogy nem vagy ilyen biztos? De hiszen az egyház álláspontja világos, és ha nem figyelmezteted az ilyen barátaidat, te is elkárhozol! És ha ez tovább fajul, mi sem lehetünk barátok."

Hiszen tudatos hitre lettünk hívva, olyanra, amiben nekünk is részesülnünk kellett volna, és ezt az örömöt, amivel megtöltődünk, sugároznunk kéne, hogy mások is erőt nyerjenek belőle. AA gyógyulás kell elősegítenünk, mert sokfelé van sokféle szenvedés, és mi hiszünk a közösség szerető erejében. Mégis, ahelyett, hogy saját lelki gazdagságunkat értenénk meg, hogy aztán tovább adhassuk az életünkön keresztül, mások lelki szegénységeire fókuszálunk, és azokkal piszkáljuk őket. 
sjnv.jpg"A passzív-agresszív viszony a szüleim és köztem várhat. Ami most a legfontosabb, hogy szokj le a dohányzásról. Nem értem, hanem Jézusért. Ő téged szeret, de azt nem tűri, hogy mérgezd a szervezetedet." Csak azt tudom elképzelni az egyetlen okként arra, hogy miért fér bele a komfortunkba mások életét baszkurálni, hogy úgy tekintünk arra, mint amit a lelki fotelünkből, mintegy filmet nézünk meg. És hát egy filmről zavartalanul lehet véleményem, arról elmondhatom, hogy ízlett a személyemnek, vagy nem. Igazán azért olyan könnyű valakinek elmondani, hogy miben nem felel meg az isteni elvárásnak, mert úgy tekintünk rá, hogy az a vonat a vásznon csak celluloid, és paradicsom fröccsen, meg bábú végtagok repülnek szét. Mi kellett ahhoz, hogy keresztényként ekkora szakadék legyen köztem, és a másik között? Hogy ne vegyem annyira komolyan az életét, hogy le tudjam hasítani a személyről azt? Ki kezdte el terjeszteni ezt az önmeghasonlást a személy és a megélt élet kettősségéről? 

És ha már bűn. Ki hallott még olyanról, hogy egy szervezet, amely az ember kikerülhetetlen esendőségét, és az Isten hetvenszer hétszeres kegyelmét hirdeti, saját testületet tart fenn arra, hogy házon belüli vétkeket tussoljon el?
gjnvipe.pngNem kell erre felelőtlenül Pál szavaival jönni az egymás közti megbeszélésről, mert csak bürokráciát csinálunk a Szentírásból. Van, ami megbeszélhető, van, ami rendezhető, és van, amit szakemberekre, pszichológusokra, társadalmilag felhatalmazott igazságszolgáltatásra kell bízni. A hitelességünk súlyos csorbát szenved ezeken az ügyeken, ezt kellene végre észrevenni.

 

Összességében véve, hát nem könnyítjük meg a Szentlélek dolgát.
jesus_facepalm.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://kutkereso.blog.hu/api/trackback/id/tr4113709160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Még nincs kultúrája kis hazánkban, de teszek egy lépést afelé, hogy megadjam a lehetőséget neked a támogatásra, ha tetszik, amit csinálok. Javaslatot is tehetsz, és az egész névtelen. (Ezt nem verik nagy dobra ott fent, de veheted tizednek is. ;) )  

 

A szerzőről:

11182156_470080469814537_6846388005726535320_n.jpg

László Dávid vagyok, egyetemista. Nyitott vagyok a világ felém sugárzó impresszióira. Élményekből, felismerésekből formálok bejegyzéseket, amik lecsapódnak bennem. Vállalom a szubjektivitást. A cikkeim főleg spirituális, filozófiai, lélektani témákban mozognak. Nem kell félretenned a meggyőződéseidet, miközben olvasol, csak arra kérlek, légy nyitott. Rám, és magadra is. Ha megszólíthatok benned mélyen valamit, ha valamelyik cikkem lehet egy lépésnyi föld a lábad alatt életed hosszú útján, elértem a célom. Ezért kérlek, ne egyetlen cikk után rakj be egy dobozba. Olvass el párat. Köszönöm, hogy ellátogattál ide.

Facebook

Címkék

101-es szoba (1) antikrisztus (1) autentikus (1) ayahuasca (1) a hétfejű tündér (1) a kis herceg (2) bálványok (5) becsatornázott boldogság (1) biblia (7) bizalom (2) bizonyságtétel (1) botrány (1) bűn (3) bűntudat (2) Calvinist (1) citromos kávé (40) család (1) csend (1) csoda (1) dicsi zene (2) diszkókeró vs. könyvtárkeró (1) dogma (1) drahma (1) egyenlőség (1) egyház (13) egy igazság (3) egy kis filó (15) életfilozófia (1) ellenség (1) előfagyasztott világnézet (2) emergens (1) empátia (4) énekek éneke (3) engesztelő áldozat (2) erkölcs (2) erőszakmentes kommunikáció (1) érzékelésszűrő (1) evangelikál (5) evolúcióelmélet vs. teremtéselmélet (1) farizeus (2) fasizmus (1) favágó (1) felelősség (1) felszabadítás (2) feltámadás (1) felvilágosodás (1) feminizmus (1) filmek (1) filmkritika (2) fogyatékkal élők (1) fontos (1) függőség (3) gender (1) gondviselés (4) gyónás (1) hagyomány (3) házasság (2) hímsovinizmus (1) hitbiztonság (2) homozoológia (1) hős (1) humanizmus (2) iddqd (1) igazság (1) igen-nem (1) igés képek (1) imádkozás (3) írásértelmezés (4) irónia (3) irracionális (1) istenkép (10) istentől távol (4) isten trilógia (3) ítéletmentes (1) ítélkezés (3) jedivallás (1) Jézus (14) jók és gonoszok (3) kapcsolatok (1) karácsony (1) karma (1) káté (1) kegyelem (11) keresztény kultúra (13) kezdet (1) kísértés (1) könyvek (4) könyvek hercege (2) kritikus gondolkodás (10) kútkereső (10) lázadás (2) lélek (4) lelkész (2) limitált észosztás (1) magány (1) megbocsátás (6) megszentelődés (1) megtérés (1) megváltás (7) melegek (4) méltóság (2) mémek (1) migránsok (2) misztika (2) mit tudhatok? (1) narratívák (12) negatív teológia (1) nemi szerepek (1) nyitott szív (1) önismeret (18) önmegvalósítás (7) ördög (2) pápa (1) paradigmaváltás (3) párkapcsolat (5) patológiás (1) predesztináció (1) prédikáció (2) pride (1) reformáció (1) remény (1) rorschach (1) safe space (1) santo daimi (1) sebek (1) sebezhetőség (3) sokakért vagy mindenkiért (1) sors (2) south park (1) szabadság (5) szemléletváltás (11) szemnek láthatatlan (1) szent és profán (4) szeretet (1) szex (3) szív (1) szívből jövő (1) szomorkultúra (2) társadalom (3) teológiai lábnyom (3) thészeusz hajója (1) ti vagytok a föld sója (1) tudattalan (1) túlvilág (1) türelem (1) újkálvinizmus (3) útkeresés (2) utópia (2) vágyak (2) vallás (17) weöres (1) Címkefelhő