Kútkereső

Néha a szívnek is jó a víz...

Dr.Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a Bibliától, meg is lehet szeretni

Legyünk őszinték. Iszonyú kevesen olvastuk a Bibliát. Legtöbbünk csak annyit tud róla, amennyit a prédikátorok a szószékről elmondanak. Azok között pedig, akik azt mondják, hogy olvasták, és akik ha előveszik a példányukat, neked csak az jár a fejedben, hogy miért tartogat a táskájában egy összetintázott, romlott fej salátát, sokan akadnak, akik olyan vállalhatatlan viselkedést és kijelentéseket produkálnak, amik tálcán kínált lehetőségek, hogy rájuk fogjuk, miért tart minket bigott, kirekesztő, fanatikus birkáknak a világ. Eltekintve attól, hogy remek lehetőséget adnak nekünk ezek az enyhén antiszociális emberek, hogy magunkba szálljunk, és végiggondoljuk, mennyire is vagyunk mi keresztényként önazonosak, és mennyire vagyunk képesek az önazonosságunkból példát mutatni a világnak arról, hogy a keresztény szubkultúra nem homogén, és nem csak ilyen, hanem sokszínű, és társadalmilag hasznos, szerethető, és barátságos (mert ugye magunkba szállunk), egy komoly probléma merül fel ezeknek az embereknek a kapcsán. Vajon a Biblia kiolvasása tette őket bigottá, kirekesztővé, fanatikussá? Vajon ha megmaradok annál a mennyiségnél, amit ismerek belőle, és nem forgatom széthullásig ezt a könyvet, akkor normálisabb keresztény maradok?

Távol legyen tőlem! Vagyis, szóval nem gondolom, hogy maga a Biblia tette volna ilyenné őket. Szerintem inkább az, hogy milyen szakaszok váltak fontosabbá, és berögzültté, és hogyan értelmezték őket, vagyis milyen üzenetet láttak beléjük. Evvel el is jutottunk a cikk témájához, a bibliaértelmezéshez. Persze az én szemszögemből. (naná, hogy az enyémből :p) 
382759271cc0082978c9cf3fa9e90eb3ca15da1f206ca5858f83075b4e4bb6dc.jpg
Azt gondolom, hogy még ha valaki nem is tartja fontosnak a Bibliát, azt akkor is el kell ismernie, hogy a legtanulságosabb mesekönyv a világon. Mielőtt félreértenétek, hadd mondjam el, mit gondolok én. Szerintem az igazságot az emberek számára elérhető legnagyobb mértékben a Biblia tartalmazza.

Hogy igazságot tartalmaz, az több szempontból is értelmezhető. Egyrészt az ókori közel-keletről ad történelmi dokumentumot, a kultúrákról, mítoszokról, társadalmi berendezkedésekről, szokásokról, harcokról, korszakokról. De van egy még előrébb való funkciója, egyfelől az, hogy megismerhetjük belőle a szerzők élményeit Istenről, valamint hogy a rengeteg különböző történetén keresztül archetipusokat, analógiákat tartalmaz az életről. Sokszor nyújthat segítséget a hétköznapi életünk egy-egy helyzetében, ebben pedig igencsak megkönnyíti, hogy tudományosan foglalkoznak a Bibliával, így az anyanyelvünkre lefordítva, a szöveget tartalmilag a lehető legjobban megőrizve, egyúttal a mai nyelvezethez igazítva olvashatjuk. Egy alapvetően számunkra már érthetetlen történelmi dokumentumot el tudunk olvasni. Abban viszont már nincs egyetértés, hogy ezeket a tartalmakat konkrétan hogyan is értjük. Merthogy különböző írásértelmezések születtek (fundamentalista, evangelikál, materielista, progresszív, feminista, mélylélektani, történeti kritikai, ésígytovább), és születnek, attól függően, hogy az adott olvasó a korszellemben, és az egyéni meggyőződéseinek tükrében mit is olvas ki a szövegekből. Amikor ugyanis értelmezzük a Bibliát, akkor magunkból is bele teszünk valamit, nem csak kiveszünk belőle. Persze ehhez nagyban hozzájárul az, hogy a Biblia rébuszokban beszél, ezáltal alkalmassá téve magát arra, hogy bárki kiolvashasson belőle valamilyen fontos üzenetet önmagára vonatkozólag. 
biblical_sense1.jpgElmondom, mi az, amivel nem tudok mit kezdeni. Számomra értelmetlen az a mondat, hogy a Bibliának van tekintélye. Ezt úgy tudom magamnak lefordítani, mintha azt mondanám, az embernek van hivatkozási oldalszáma. Azért is zavar ez a mondat, mert akik használják, valójában nem a Bibliának, hanem a bibliaértelmezésüknek tulajdonítanak tekintélyt, annak, amiről szerintük szól. Ugyanúgy nem tudok mit kezdeni avval, hogy a Biblia teljes szövege Istentől ihletett. Sem abban az értelemben, hogy minden betűjét Isten diktálta, a helyesírási hibákkal együtt, de még abban sem, hogy minden gondolat, minden tartalmi egység Istentől ered, és tökéletesen leképeződik azon szavak azon rendezettségében. Magyarul azt hiszem, hogy a Bibliát emberek írták, akik ugyanúgy értelmezték valahogy azt, ahogyan találkoztak Istennel, és ez az értelmezés ugyanúgy a rájuk vonatkozó korszellemben, és az egyéni meggyőződéseinek tükrében vált számunkra elérhetővé, ahogyan ezt a "second hand" üzenetet mi is valahogy értelmezzük. 
biblical_sense.jpg
Szóval nekem a Biblia több egy etikai és történelmi kódexnél, de nem tartom sem szó szerint, sem egészében az igazsággal egyenlőnek. Evvel az álláspontommal máris bekerültem valahova a progresszív bibliaértelmezést preferálók dobozába. És ahogy minden doboz között, amit szellemi fellegvárnak tartanak a benne ülők, megkezdődik a háború. A maguk értelmezését egyedül igaznak tartó fundamentalisták, és az evangelikálok egy része kissé kétségbe vonva az örök életemet emiatt, ugyanakkor teljesen jogosan teszik fel a kérdést: Ha ez így van, akkor mit tudhatok igazán biztosra Istenről, egyáltalán a létezéséről? Vajon nem-e lehetne akár egy nem hívő álláspontja is ugyanez? És hogyan döntöm el, hogy mekkora részben ered Istentől?
book-lerner0002.jpgNoshát. Az első kérdésről azt gondolom, hogy a negatív teológia találóan ragadta meg a dolgot. Második. De, lehetne ez egy nem hívő álláspontja is, én úgy gondolom, szabadsága van rá, hogy így lássa. A harmadik kérdés viszont alapvetően hibás, ugyanis abból az előfeltételezésből indul ki, hogy Isten igazsága megfeleltethető az emberi szavak jelentésének, számának. Ez azt jelentené, hogy annyi emberi szóval, mondattal, ami a Bibliában van, leírható volna Isten igazsága? És még ahogy éppen azokat értelmezzük, az az igazság?Nem kevés az egy kicsit? Nem túl földhözragadt? Ha már valami olyasmiről beszélünk, ami alapvetően túlmutat azon az univerzumon, aminek a dolgainak az elnevezésére és kapcsolataik leírására találtuk ki ezeket a szavakat? Szóval a tapasztalat világának fogalmaival leírható a tapasztalhatatlan is? És akkor ebből kiindulva én melyik szót fogadom el, és melyiket nem? Értelmetlen kérdés. Inkább azt gondolom, hogy a Szentlélek segít nekem, hogy a lehetőségeimhez mérten a legtisztább puzzle-darabot kapjam meg a szövegből, mely beilleszthető az életutam képének nagy egészébe, és mélyebben gyökerezik bennem, semhogy szavakba tudnám önteni. Meghatározza a személyiségemet, formál, de nem a saját kezeim által. Szóval én épp abban látok örömhírt, hogy egy könyv egyszerre igazodik mindenkihez, és egyszerre teremt kapcsolatot mindenki és az Egy között azáltal, hogy az igazodásban, a meghallgatásban és megértésben személyessé vált az üzenet, olyanná formálódott az igazság egy darabja, mely a Bibliából, vagy bármiből a teremtett világon felém áramlott Istentől, mint amiből én magam is vagyok. 
15940910_1288343384545679_5822496160742950180_n.jpgÉrtékesnek tartom, hogy ennyiféle írásértelmezés van. Egymást is képesek meglepni avval, hogy milyen dimenzióit fedezték még fel a könyvek könyvének. És szerintem mindegyik értelmezés egy kicsit fontos a többi számára. A több perspektíva jó, persze lehet relativizáló hatása, ahogy attól egyesek félnek, de csak akkor, ha úgy tekintünk rájuk, mintha ezek az értelmezések egyenlőek volnának a szöveggel. Egyébként meg látni és megtapasztalni azt a gyengeséget és korlátozottságot, ahogy az emberiség mennyire törekszik és szenved azon, hogy megértse az Istent, és úgy kapaszkodik valamibe, amiből azt érzi, hogy sűrűbben párolog az isteni, inkább alázatosabbá tesz.

És hogy értelmet is adjak annak, hogy sikerült megbarátkoznom a Bibliával, vagyis inkább elfogadni és elengedni a kizárólagosság félelmét, egy kis interakcióra hívlak Benneteket. Kérlek, írjátok le a legkedvesebb, vagy a legbosszantóbb bibliai igeszakaszotokat, írjátok le, szerintetek miről szól, van-e üzenete, és az belőletek mit vált ki, és miért. Ha ezt megtettétek, kérlek, küldjétek el nekem, szívesen kitenném a blogomra, de csak ha hozzájárultok Ti is. :) 

A bejegyzés trackback címe:

https://kutkereso.blog.hu/api/trackback/id/tr8012490577

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Még nincs kultúrája kis hazánkban, de teszek egy lépést afelé, hogy megadjam a lehetőséget neked a támogatásra, ha tetszik, amit csinálok. Javaslatot is tehetsz, és az egész névtelen. (Ezt nem verik nagy dobra ott fent, de veheted tizednek is. ;) )  

 

A szerzőről:

11182156_470080469814537_6846388005726535320_n.jpg

László Dávid vagyok, egyetemista. Nyitott vagyok a világ felém sugárzó impresszióira. Élményekből, felismerésekből formálok bejegyzéseket, amik lecsapódnak bennem. Vállalom a szubjektivitást. A cikkeim főleg spirituális, filozófiai, lélektani témákban mozognak. Nem kell félretenned a meggyőződéseidet, miközben olvasol, csak arra kérlek, légy nyitott. Rám, és magadra is. Ha megszólíthatok benned mélyen valamit, ha valamelyik cikkem lehet egy lépésnyi föld a lábad alatt életed hosszú útján, elértem a célom. Ezért kérlek, ne egyetlen cikk után rakj be egy dobozba. Olvass el párat. Köszönöm, hogy ellátogattál ide.

Facebook

Címkék

101-es szoba (1) antikrisztus (1) autentikus (1) ayahuasca (1) a hétfejű tündér (1) a kis herceg (2) bálványok (5) becsatornázott boldogság (1) biblia (7) bizalom (2) bizonyságtétel (1) botrány (1) bűn (3) bűntudat (2) Calvinist (1) citromos kávé (40) család (1) csend (1) csoda (1) dicsi zene (2) diszkókeró vs. könyvtárkeró (1) dogma (1) drahma (1) egyenlőség (1) egyház (13) egy igazság (3) egy kis filó (15) életfilozófia (1) ellenség (1) előfagyasztott világnézet (2) emergens (1) empátia (4) énekek éneke (3) engesztelő áldozat (2) erkölcs (2) erőszakmentes kommunikáció (1) érzékelésszűrő (1) evangelikál (5) evolúcióelmélet vs. teremtéselmélet (1) farizeus (2) fasizmus (1) favágó (1) felelősség (1) felszabadítás (2) feltámadás (1) felvilágosodás (1) feminizmus (1) filmek (1) filmkritika (2) fogyatékkal élők (1) fontos (1) függőség (3) gender (1) gondviselés (4) gyónás (1) hagyomány (3) házasság (2) hímsovinizmus (1) hitbiztonság (2) homozoológia (1) hős (1) humanizmus (2) iddqd (1) igazság (1) igen-nem (1) igés képek (1) imádkozás (3) írásértelmezés (4) irónia (3) irracionális (1) istenkép (10) istentől távol (4) isten trilógia (3) ítéletmentes (1) ítélkezés (3) jedivallás (1) Jézus (14) jók és gonoszok (3) kapcsolatok (1) karácsony (1) karma (1) káté (1) kegyelem (11) keresztény kultúra (13) kezdet (1) kísértés (1) könyvek (4) könyvek hercege (2) kritikus gondolkodás (10) kútkereső (10) lázadás (2) lélek (4) lelkész (2) limitált észosztás (1) magány (1) megbocsátás (6) megszentelődés (1) megtérés (1) megváltás (7) melegek (4) méltóság (2) mémek (1) migránsok (2) misztika (2) mit tudhatok? (1) narratívák (12) negatív teológia (1) nemi szerepek (1) nyitott szív (1) önismeret (18) önmegvalósítás (7) ördög (2) pápa (1) paradigmaváltás (3) párkapcsolat (5) patológiás (1) predesztináció (1) prédikáció (2) pride (1) reformáció (1) remény (1) rorschach (1) safe space (1) santo daimi (1) sebek (1) sebezhetőség (3) sokakért vagy mindenkiért (1) sors (2) south park (1) szabadság (5) szemléletváltás (11) szemnek láthatatlan (1) szent és profán (4) szeretet (1) szex (3) szív (1) szívből jövő (1) szomorkultúra (2) társadalom (3) teológiai lábnyom (3) thészeusz hajója (1) ti vagytok a föld sója (1) tudattalan (1) túlvilág (1) türelem (1) újkálvinizmus (3) útkeresés (2) utópia (2) vágyak (2) vallás (17) weöres (1) Címkefelhő