Kútkereső

Néha a szívnek is jó a víz...

Hiszel az egyigazságban?

"Oké, szép dolog, hogy mindenkinek megvan a maga véleménye, én nem is akarom ráerőltetni a magamét másra, de ha keresztény vagy, akkor nyilván hinned kell abban, hogy létezik egy igazság, és az nem lehet, hogy valami igaz legyen, és az ellentéte is. Tehát csak mert jól érzi magát valaki egy rendszerben, attól még nem biztos, hogy az igaz. Vannak kijelentések a Bibliában, és ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni."
2nserng_1.gif

Biztos van olyan keresztény ismerősöd, vagy akár lehetsz te is, akinek most kölcsönvettem a gondolatait egy idézet erejéig. Hadd mondjam el, hogy a legmesszebbmenőkig egyetértünk abban, hogy van egy igazság Istennél. Szerintem nincs olyan keresztény, aki ezt ne gondolná így, ha mélyen magába néz. De ez még önmagában nem jelenti azt, hogy ez az igazság egészében vagy akár részeiben megegyezik akármelyik értelmezésével az evangéliumnak. Annál is inkább, mivel a szavak birodalma az emberé, az ember kelti életre őket, az ember ad nekik ilyen vagy olyan értelmet, és eképpen az igazságra történő utalásuk is az egyestől az általános felé történik. A szavak egyes értelmezéséinek rendezett halmaza próbál eljutni, majd magával visszahozni az igazságot a szavak dimenziójába. Az út során azonban, amelyben az egyes szavak fotonként eljutnak az igazság általános testéhez, majd arról információt felszedve visszaverődnek a kiindulóhelyük felé, az elmébe, az indulóállapotuk, vagyis az általunk meghatározott jelentésük miatt eleve torzan, töredékesen mintázzák az igazságról való információkat. A megfigyelő megfigyelésével befolyásolja a megfigyelés tárgyát, ezáltal nem szerezhet arról ismeretet, milyen amikor nem figyeli meg. Magyarul a szavaink túl korlátoltak az igazság leírásához.

Már csak azért is kétséges, hogy a szavak egy elméletbe rendszerezett jelentéshalmazával elérhetővé lehet tenni az egy igazságot, mert a szavak jelentései minden emberben különbözőek. Persze két ember rá tud mutatni az asztalon a vázára, ha megkérjük, mutassanak rá, mivel az emberek mintakereső elméje felismeri a váza jellemző formáit, de a belső ősképük a vázáról különbözik, hiszen más-más vázák nyomán tanulták meg a jellemzőket, és minél elvontabb fogalmakat veszünk elő, annál kevésbé hasonlítanak ezek az ősképek. Egy bizonyos szinten túl pedig már csak olyan absztrakt és félabsztrakt szavakkal igyekeznek körülírni az adott fogalmat, amikről többszörösen más ősképeik vannak, így a teljes megértés kettejük között végképp illúzióvá válik. Egy értelmezésspirálba kerülnek, ami egyre nagyobb szakadékot jelent a két ember között. Ezek a szakadékok pedig a paradoxonok.

Ez nem fideizmus abban az értelemben, hogy a hit háttérbe szorítja az értelmet, itt az értelem képességeinek és kapacitásának elfogadásáról van szó. Arról, hogy antropomorf szűrőn keresztül vizsgálom az Istent, és az ő igazságát is ezen a szűrőn keresztül fordítom le, hasogatom szét, gyömöszölöm a magam logikai és jelentésbeli nyelvébe. Viszont fideizmus abban az értelemben, hogy az igazsághoz kapcsolódás nem a hit tartalmától, hanem a szív önátadásától függ. Továbbra is fontos, milyen tartalommal töltöm föl a hitemet, de tudatánál vagyok, hogy a tartalmat én formálom a magam képére, vagyis nekem fontos. Ugyanis az én formálódásom múlik rajta. Nincs hatással az egy igazságra, de közelebb vihet a lelkem legmélyén lévő igazságképhez, vagyis többet tudok meg általa magamról, közelebb kerülök az istenképemhez, ez pedig egészében az Istenhez közeledés vágya, és az Isten hozzám közeledésének elfogadása. Vagyis az egy igazság létezik, de nem egyezik az evangéliumértelmezésemmel, utóbbi viszont mutatja a vágyat az egy igazság után, a vágyat saját magam átadására.
pharisee_jerk_1.gif
Ebből következhetne az is, legalábbis felületesen támadható avval, hogy akkor bármilyen értelmezés elfogadható, a mindent tolerálótól a végletekig korlátozóig, az emberi alapjogokat értékelőtől a hitetlenek feláldozásáig, hiszen a lényeg csak az, hogy valamiben boldog legyen az ember. Azonban az előbb említésre került, hogy az evangélium értelmezésének építgetése magában foglalja az önátadás aktusát. Pont ez adja meg a kereteit az egésznek. Ugyanis akkor bármi, ami keresztül húzza, megakasztja az önátadás aktusát, nem fér bele az elfogadható értelmezések halmazába. Legyen az önmagunk kerékkötése, vagy másoké, a lelkitől a testiig, bármi. Akármi, ami eltérít, vagy megakadályoz az Isten keresésében, és az önátadásban, azt érdemesebb inkább elvetni. Ami pedig tovább visz, azt érdemes megbecsülni, és hálával lenni érte.

A bejegyzés trackback címe:

https://kutkereso.blog.hu/api/trackback/id/tr1512347077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Még nincs kultúrája kis hazánkban, de teszek egy lépést afelé, hogy megadjam a lehetőséget neked a támogatásra, ha tetszik, amit csinálok. Javaslatot is tehetsz, és az egész névtelen. (Ezt nem verik nagy dobra ott fent, de veheted tizednek is. ;) )  

 

A szerzőről:

11182156_470080469814537_6846388005726535320_n.jpg

László Dávid vagyok, egyetemista. Nyitott vagyok a világ felém sugárzó impresszióira. Élményekből, felismerésekből formálok bejegyzéseket, amik lecsapódnak bennem. Vállalom a szubjektivitást. A cikkeim főleg spirituális, filozófiai, lélektani témákban mozognak. Nem kell félretenned a meggyőződéseidet, miközben olvasol, csak arra kérlek, légy nyitott. Rám, és magadra is. Ha megszólíthatok benned mélyen valamit, ha valamelyik cikkem lehet egy lépésnyi föld a lábad alatt életed hosszú útján, elértem a célom. Ezért kérlek, ne egyetlen cikk után rakj be egy dobozba. Olvass el párat. Köszönöm, hogy ellátogattál ide.

Facebook

Címkék

101-es szoba (1) antikrisztus (1) autentikus (1) ayahuasca (1) a hétfejű tündér (1) a kis herceg (2) bálványok (5) becsatornázott boldogság (1) biblia (7) bizalom (2) bizonyságtétel (1) botrány (1) bűn (3) bűntudat (2) Calvinist (1) citromos kávé (40) család (1) csend (1) csoda (1) dicsi zene (2) diszkókeró vs. könyvtárkeró (1) dogma (1) drahma (1) egyenlőség (1) egyház (13) egy igazság (3) egy kis filó (15) életfilozófia (1) ellenség (1) előfagyasztott világnézet (2) emergens (1) empátia (4) énekek éneke (3) engesztelő áldozat (2) erkölcs (2) erőszakmentes kommunikáció (1) érzékelésszűrő (1) evangelikál (5) evolúcióelmélet vs. teremtéselmélet (1) farizeus (2) fasizmus (1) favágó (1) felelősség (1) felszabadítás (2) feltámadás (1) felvilágosodás (1) feminizmus (1) filmek (1) filmkritika (2) fogyatékkal élők (1) fontos (1) függőség (3) gender (1) gondviselés (4) gyónás (1) hagyomány (3) házasság (2) hímsovinizmus (1) hitbiztonság (2) homozoológia (1) hős (1) humanizmus (2) iddqd (1) igazság (1) igen-nem (1) igés képek (1) imádkozás (3) írásértelmezés (4) irónia (3) irracionális (1) istenkép (10) istentől távol (4) isten trilógia (3) ítéletmentes (1) ítélkezés (3) jedivallás (1) Jézus (14) jók és gonoszok (3) kapcsolatok (1) karácsony (1) karma (1) káté (1) kegyelem (11) keresztény kultúra (13) kezdet (1) kísértés (1) könyvek (4) könyvek hercege (2) kritikus gondolkodás (10) kútkereső (10) lázadás (2) lélek (4) lelkész (2) limitált észosztás (1) magány (1) megbocsátás (6) megszentelődés (1) megtérés (1) megváltás (7) melegek (4) méltóság (2) mémek (1) migránsok (2) misztika (2) mit tudhatok? (1) narratívák (12) negatív teológia (1) nemi szerepek (1) nyitott szív (1) önismeret (18) önmegvalósítás (7) ördög (2) pápa (1) paradigmaváltás (3) párkapcsolat (5) patológiás (1) predesztináció (1) prédikáció (2) pride (1) reformáció (1) remény (1) rorschach (1) safe space (1) santo daimi (1) sebek (1) sebezhetőség (3) sokakért vagy mindenkiért (1) sors (2) south park (1) szabadság (5) szemléletváltás (11) szemnek láthatatlan (1) szent és profán (4) szeretet (1) szex (3) szív (1) szívből jövő (1) szomorkultúra (2) társadalom (3) teológiai lábnyom (3) thészeusz hajója (1) ti vagytok a föld sója (1) tudattalan (1) túlvilág (1) türelem (1) újkálvinizmus (3) útkeresés (2) utópia (2) vágyak (2) vallás (17) weöres (1) Címkefelhő