Néha a szívnek is jó a víz...

Kútkereső

Kegyelemlicit

2017. március 02. - László Dávid

-A következő aukcióra bocsátott termék Jézus kegyelme, a kikiáltási ár az emberi lélek! Kevesek; 144ezer; Sokak; Senki többet? Sokak először, másodszor, hopp! Mindenki. Mindenki először, másodszor, harmadszor, elkelt!

Mindig ez jut eszembe, amikor azon a kérdésen kezdünk el agyalni, hogy akkor most Jézus sokakért, vagy mindenkiért halt-e meg. Licitálunk arra, amit nekünk keresztényeknek ez jelent, tudniillik a szabadságra. Licitálunk, mégpedig a hitünkkel Jézusban, evvel valamelyest érdemmé téve azt. A kérdés mögött ugyanis az húzódik meg, hogy különlegesebbek vagyunk-e azoknál, akik nem hisznek Jézusban. És ha a válasz a sokak, akkor igen, ha pedig a mindenki, akkor nem.
Mert bár azt mondjuk, nem érdemeinkért, hanem Jézus munkájáért, és az abban való hitünkért üdvözülünk, ne legyenek illúzióink, amikor ezt a kérdést a saját kérdésünkké akarjuk tenni, akkor a benne való hitünkhöz próbálunk valamiféle értéket rendelni. Ahhoz a hitünkhöz, amit ugyan a Szentlélek sugalmazott, de a Szentlélek nem személyválogató, mindenkinek súg, vagyis mi is aktívan részt vettünk a folyamatban, helyes helyzetfelismerésünk tehát a javunkra válik. Ebből pedig úgy lesz érdem, ha a végső pillanatban mindent felülíró kritériumnak számít, a kiváltságosok jegyének.
Ezt persze eufemizálhatjuk avval, hogy a fókuszt áttoljuk a János 3,16-ra (megjegyzem, szerintem János 3. levele nem erről szól), és arra a narratívánkra, amiben szinergizáljuk a hitet a kegyelemmel, legbelül azonban akkor is az a vágy hajt minket, hogy valahogyan meggyőződjünk róla, mennyire érdemes ennek az egész hajcihőnek szentelnünk az életünket azon keresztül, hogy akkor sacc per kábé hány emberért is halt meg Jézus.
funny-pictures-auto-jesus-sin-356229_1.jpeg
Viszont ha Te a személyes útkeresésedben mégis fontosnak érzed ezt a kérdést, akkor engedd meg, hogy adjak neked egy másik szempontot: Milyen hatással van a lelki fejlődésedre az egyik, illetve a másik válasz? 

Ha ugyanis a sokak valamiféle felsőbbrendűségérzetet vált ki belőled, akkor javaslom, inkább gondolkozz el a mindenkin. Viszont ha inkább azt érzed magadon, hogy a mindenki közömbössé kezd tenni önmagad fejlesztésével kapcsolatban, érdemes forgatnod magadban a sokakat

De hadd mondjam el, szerintem eleve rossz kérdést teszünk fel. Az igazi kérdés szerintem nem az, hogy kikért halt meg, hanem az, hogy kikért élt Jézus? Mert még ha igaz is, hogy a halálával megbékítette magát Isten a világgal, ez akkor is egy rajtunk kívül végbement engesztelés, amiért legjobb értelemben is csak hálásak lehetünk, az életének munkássága viszont szervesen kapcsolódik a mi életünkhöz. Abból meríthetünk, azon az úton járnunk érdemes. A válasz pedig itt egyértelmű: Jézus mindenkiért élt. Nem válogatott, segített a politeista római katonán éppúgy, mint monoteista testvérein, a gazdagon éppúgy, mint a szegényen. Azért, mert a tanítása, amit mutatni akart nekünk nem része ennek az előjeles birodalomnak, amiben a római, a zsidó, a gazdag, a szegény, a politeista, a monoteista vannak. Egy sokkal mélyebb, csupaszabb szintet szólított meg, az ember mint ember birodalmát. És nekünk is ezen a szinten kell gyakorlottnak lennünk, ha azon az úton akarunk járni, amin Ő járt. Ezt érdemes magunkévá tennünk, az ember mint ember birodalmában való jártasságot, ahol a szeretet a törvény. Ebben a birodalomban pedig a legjártasabbak a gyerekek, mert ők még nem jártasak az előjelek birodalmában.
no_born.jpg
Elfelejteni, újra nem ismerni az előjeleket. Kikért élsz?

A bejegyzés trackback címe:

https://kutkereso.blog.hu/api/trackback/id/tr5912303513

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.