Kútkereső

Néha a szívnek is jó a víz...

Gungor gender

Szeretném, ha tudnád, mielőtt belevágsz ennek a bejegyzésnek az elolvasásába, hogy a kifejezett célom megtalálni azokat a férfiúi és női lelki sajátosságokat, melyek valóban az Isten által teremtett biológiai nemből fakadnak. Elképzelhető, hogy ez nem sikerül egy ilyen rövid bejegyzésen belül, de azért legalább az alaptalan sztereotípiák megingatására, lerombolására kísérletet teszek. Ez a bejegyzés elsősorban keresztényeknek szól, de találnak benne érdekességet azok is, akik más alapokból kiindulva gondolkodnak a témáról. Természetesen vannak nálam szakavatottabb emberek is, akik jártasak a Bibliában és a lélektanban, én most a magam kis megfigyelését és értékelését írom le.

Amikor nemekről beszélünk, fontos tisztában lennünk azzal, hogy egy ember nemi sajátossága két komponensből tevődik össze: biológiai nem és társadalmi nem. Az első hatást gyakorolhat a másodikra (a mai korban ez már kölcsönös), jobb esetben hatást is gyakorol, mégis a mai napig problémát okoz a társadalmi nem halmazából kiválasztani azokat az egyértelmű elemeket, amelyek a biológiai nemből eredeztethetőek. Emiatt a tisztázatlan sarkalatos pont miatt van szükség az újrafeldolgozásra.
Már évezredek óta az ember pszichés nemi tulajdonságait kizárólag társadalmi nemi képekből építi fel. Nem mintha ez gond lenne, hiszen már elhagytuk a barlangokat, és társadalomba verődtünk, de mindenképp jó utánagondolni, milyen képek is alakultak ki ez idő alatt. Hogy egy társadalmon belül milyen meghatározó identitásmintákból építkezhetnek a fiatalabb generációk, azt nagyban befolyásolja az adott társadalom kultúrája. Így van ez a nemi identitásmintákkal is. Fontosnak érzem tisztázni, hogy ebben a bejegyzésben csak a cisznemű heteroszexuális identitást szeretném tárgyalni, azok eredetének keresésében indulnék el, hiszen alapvetően ahhoz köthetőek a társadalom által kínált minták is (az ettől eltérő nemi identitásokat az egyén maga harcolja ki magában, komplexebb kapcsolatban vannak a társadalommal, ezért megvitatásuk túlságosan elvinné a bejegyzést, de egy másikban sort keríthetek rá igény szerint).
Ahogy a kultúrában, a társadalomban, számomra a Bibliában is viszonylag jól elkülöníthetőek azok az igehelyek, melyeknek a megfogalmazásában szerepet játszhatott a korszellem.


palingettingstonedlob.gif
Térjünk is inkább a lényegre, és nézzük meg, hogyan is látjuk jelenleg a társadalmi nemeket. Ehhez előbb azt szeretném tisztába tenni, hogy milyen viszonyban van a kereszténységgel a társadalmi nemet fejtegető gender-elmélet. Ahogy már megemlítettem, csak a ciszheteróságról lesz szó, így aki számára eddig a gender kifejezés azt jelentette, hogy "bármilyen nemű lehetsz", az kicsit tegye félre ezt az értelmezést, mert itt most az eredetit fogjuk használni. A táblázat egyik felén az eredeti definíció található a gender fogalomról, a másik felén pedig a bibliai emberteremtésről és a nemek céljáról van egy-egy idézet:

  "A gender kifejezés jelentése: társadalmi
nem, azaz mindazon tulajdonságok, viselkedés-
formák és szerepek összessége, melyet a társadalom
az egyéntől biológia neme folytán elvár.
Egyszerűsítve: hogy mi van az egyén lába között, az a „sex” azaz biológiai nem („nő” vagy „férfi”); és hogy a társadalom a biológiai nem alapján milyen személyiségvonásokat tulajdonít az egyénnek, illetve

milyen szerepeket vár el tőle, az a„gender,” azaz társadalmi nem: „nőies” vagy „férfias,” illetőleg női
vagy férfi szerep
, melyekhez a nemi sztereotípiák is kapcsolódnak."

 

(idézet a nőkért.hu - "Tisztázzuk, mi a gender-elmélet?" c. cikkéből*)

"Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá..." (1Móz 1,27-28)   

"A teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremté őket az Isten. Annakokáért elhagyja a férfi az ő atyját és anyját; és ragaszkodik a feleségéhez, és lesznek ketten egy testté! Azért többé nem két, hanem egy test." (Márk 10, 6-8)

 

Ahogy tapasztalom, a magyar keresztény szubkultúra egy része nagyon szeretné, ha ennek a két területnek (Biblia, gender-elmélet) nem lenne közös nevezője, talán mert azt remélik, így elejét vehetik a homoszexualitásról és transzneműségről való mélyebb gondolkodásnak, és a kialakult kulturális szerepnormákkal könnyűvé tehetik a véleményalkotást is ezekről. Csakhogy, ahogy a baloldali rubrikából kiderül, maga a gender-elmélet nem definiálja ezeket a nemi identitásokat. Sőt, keresztény szempontból "hagyományosabb" szinten mozog: Tudatosan kívánja kezelni az ember biológiai nemét, valamint az abból fakadó lelki jelenségeket, jól elkülönítve az aktuális, vagy előző korokból örökölt társadalmi, kulturális nemi szerepektől. Tehát a remény a huszárvágásra kudarcba fullad, mert amivel szembe kell néznie a gender-elmélet kapcsán egy konzervatív kereszténynek, az annak a lehetősége, hogy a hagyományos társadalmi nemekről alkotott képe felbomlik, újraértékelődik.

0000w01f.png

* "„A fiúk nem sírnak,” „a lányok kevésbé érdeklődnek a matematika, illetve a természettudományok iránt”, „a nők rosszabbul vezetnek autót”, „a férfiak hűtlenek”, „a nők feladata a család illetve párkapcsolat összetartása”, „a nők kevésbé alkalmasak vezetői munkakör betöltésére”, „a nőket inkább foglalkoztatja a külső megjelenésük, mint a férfiakat,” „a nők emocionálisak ill. intuitívak, a férfiak racionálisak” – ezek mind-mind példák a nemiséggel összefüggő társadalmi sztereotípiákra illetve elvárt szerepekre. ... „A nők és a férfiak ugyanis már gyerek, sőt csecsemő koruktól megtanulják a  társadalomban, hogy milyennek „kell” lennie egy nőnek illetve egy férfinak: bizonyos megnyilvánulásokért környezetük jutalmazza őket (pl. a kislányokat, ha a főzőcske vagy a babázás iránt mutatnak érdeklődést), másokat viszont helytelenít (pl. ha egy kisfiú nem agresszív, hanem inkább szelíd lásd „anyámasszonykatonája”). A gender-normáknak nem megfelelő (nem „genderkonform”) egyéneket a társadalom abnormálisnak tünteti fel, és rájuk is süti az anomáliát, természetellenességet sugalló jelzőket: „férfias nő,” „nőies férfi”. A gender-elmélet hangsúlyozza, hogy a nők illetve férfiak csoportján belül is hatalmasak az egyéni különbségek, és ezzel együtt minden egyénnek joga van saját tulajdonságai, képességei mentén érvényesülni. Azaz ... nem csak übermacsók és ízigvérignők vannak a társadalomban, és ez így van jól: a csendes, visszahúzódó Pistikének is ugyanúgy joga van zavartalanul létezni, mint mondjuk egy nagyhangú, asszertív, önérvényesítő, cseppet sem visszafogott nőnek. Ráadásul még összetettebbé válik a probléma, ha megfigyeljük, hogy az egyéni érvényesüléshez köthető tulajdonságokat a társadalom „férfiasnak” minősíti (pl. autonómia, önállóság, versenyszellem, ambíció, határozottság), ily módon készen szállítva a degradáló megítélést az érvényesülésre törekvő, a hagyományos nemi szerepeket átértelmezni kívánó nőket illetően („önző,” „karrierista”). …szó sincs arról, hogy a gender-elmélet szerint az egyik vagy másik nemhez tartozás választás kérdése lenne! Legfeljebb arról van szó, hogy fogadjuk el: ahogyan az emberek közt különböző egyéniségek vannak, akik nem szoríthatók bele két csoportba, a nőiességnek illetve a férfiasságnak is többféle formája létezik, és ezek egyenértékűek. ... A gender-elmélet tehát nem a biológiai nemet kívánja háttérbe szorítani, hanem az ehhez társított elvárásokat.

 

Keresztényként legfontosabb célomnak azt tartom, hogy Jézust kövessem. Ha észreveszem, hogy van olyan része az életemnek, ami nem tesz hozzá az Ő követéséhez, de én mégis kardinális kérdésként kezelem, fontosnak érzem elgondolkodni azon, miért is szükséges ragaszkodnom ahhoz a dologhoz. A hagyományos, akár évezredeken át is kitartó társadalmi nemi sztereotípiák éppen ebbe a kategóriába tartoznak, vagyis nem köthetőek Jézus üdvtervéhez, a hozzájuk való ragaszkodásnak nincs valódi hitbeli alapja. Annál is inkább, mivelhogy egyikről sem tesz említést Jézus, ellenben az evangéliumokban leírt viselkedése, hozzáállása, beszédei a férfiakhoz és a nőkhöz, azok egyenlőségére utalnak.
sermon_on_the_mount.jpg
Az egyenlőség szót mindkét oldal, a liberálisok és a konzervatívok is szeretik véresszájúan, szélsőségesen kezelni, ezért elmondom, konkrétan mit értek most ezalatt: Ahogy én látom, az evangélium és a gender-elmélet sem állítja a nőkről és a férfiakról, hogy a valóságban lelkileg és testileg nemtelen dolgozók, mint a hangyák kolóniájának nagy hányada. Azt viszont mindkettő állítja, hogy a  két nem megkülönböztethető biológiai jegyekkel született, és ezekből fakadhatnak rájuk jellemző lelki és mentális tulajdonságok. Viszont egyik sem szorgalmazza az éppen aktuális kultúrából, vagy hagyományból ránk maradt szerepekhez való ragaszkodást, melyek a nemétől függően előre beszabályozzák egy ember lehetőségeit és képességeinek kibontakoztathatóságát. Való igaz, hogy vannak felmérések, és statisztikák, melyek igyekeznek reprezentálni a nemi sztereotípiák érvényességét, viszont ezek a statisztikák nem számolnak a kultúra és hagyományfaktorral, az pedig végképp nem következik a meglétükből, hogy az eredményeik szabályozzák be a társadalmi berendezkedést.

A Biblia egyik csodás képessége, hogy különböző embereket képes megszólítani, a gender-elmélet pedig épp a különbözőség elsikkadása ellen igyekszik küzdeni a mai, uniformizálódást burkoltan erőltető világban (értsd: minden férfi viselkedjen férfiként, minden nő nőkén! - van ennek valódi értelme? lehetek introvertált férfi, vagy csak akkor mehetek a férfimosdóba, ha hangos és erőszakos vagyok?). Értelmetlennek látom tehát a harcot a keresztények részéről a nemi sztereotípiák erőltetéséért, és az erre rávilágító elméletek démonizálásáért. A fókuszt inkább azoknak a pszichés nemi jellegeknek a beazonosítására kéne fordítani ebben a beinjekciózott nemi szerep-halmazban, melyekkel valóban Isten ruházott fel minket, hogy aztán azokban teljesedjünk ki. Egyelőre úgy látom, ez nagyobb kihívás, mint a heteroszexuálistól eltérő nemi identitáshoz való hozzáállás keresztényként (habár meggyőződésem, hogy az sem villámtéma).

A fő kérdés pedig még mindig válaszra vár: Mit szánt Jézus a férfinak és a nőnek, amiben ki tudnak teljesedni? Erre pedig egy másik helyen kaptok választ: link

És most térjünk rá a bejegyzés címére. Keresztény kultúrkörökben ugyanis népszerű egy Mark Gungor nevű pszi.. társ.. antro.. nemzetközi hírű házassági tanácsadó (bocsi, nem találtam semmilyen szakmai hátteret a biojában).804937358fdd58110de3fb942ad19295_640_0_0_0.jpg
Gungor problémákkal küzdő házasoknak tart párkapcsolati szemináriumokat humoros hangvételben, egyszerű nyelvezettel. Az előadásain rendre uniformizálja a férfi és női lelki alkatot a "könnyebbség kedvéért", bár ez érthető, mivel differenciált képekkel sehogy nem lehetne előadást tartani úgy, hogy annak mondanivalója is legyen egyszerre ezrek számára. A probléma ott kezdődik, amikor ezeket a lelki alkatokat a jól bejáratott nemi sztereotípiákból vezeti le. Meggyőződése, hogy a párkapcsolatokban előtörő konfliktusok ezeknek a társadalmi nemi sztereotípiáknak a meg nem értettségéből fakadnak, és emiatt előadásaiban igyekszik ezeket boncolgatni. Még evvel sem volna önmagában baj, ha nem azonosítaná minden különösebb ok nélkül magával az emberrel ezeket a szerepeket.

Íme néhány idézet Gungor előadásaiból (a keretes zárójelben az én hozzászólásaim szerepelnek az idézeteiről):

„Sokszor megkérdezem a nőket, hogy milyen az ideális férfi, és leírnak egy másik nőt.” [-megtippelem, hogy gyöngédséget, szeretetet, odafigyelést említenek, mellyel csak a nők, legfeljebb még nőies férfiak rendelkeznek...őő]

„A férfiak szimplák: SZEX”

"A férfiak és a nők szívre veszik, ami valójában agyprobléma: A két nemnek különböző agya van."

"A házasság problémákkal teli: Ha van ökröd, nem tiszta a jászolod, de a gabona sokasága az ökör erejétől van. – Nincs trágyamentes házasság. Viszont ha csak trágyát kapsz, akkor van egy beteg ökröd."

„A fizika mindenkire hat, akár hisz benne, akár nem. (-felsorol példákat fizikai jelenségekre-) Ugyanúgy a kapcsolatok fizikai törvénye is mindenkire hat, akár hisz bennük, akár nem.”[- a kapcsolatok fizikai törvénye? most a lesznek ketten egy testté-ről van szó? vagy racionalizálunk ezerrel egy érzelmi dolgot?]

"A férfiak nem szeretnek beszélni a problémáikról, a nők pedig mindenáron ki akarják beszélni magukból, ha valami bántja őket. A férfiak ilyenkor tanácstalanok, mert megakarják oldani a helyzetet, és nem tudják, mit mondjanak, de a nőknek nincs szüksége tanácsra, csak ki akarják csacsogni magukból, ami nyomja őket." [-ezek szerint a férfiak súlyos empátiahiányban szenvedhetnek, hogy képtelenek a figyelmes, értő hallgatásra. szerencse, hogy a nőkben ez automatikusan megvan, így amikor nekem nyomja valami a lelkem, és elfelejtve férfi voltomat, ki akarom adni magamból, csak odafordulok egy random nőhöz, merthát ők mind empatikusak.]

„A nők általában egyféleképpen viselkednek, és a férfiak másféleképpen viselkednek. Ez nem mindig igaz, belátom, de nincs időnk végigvenni minden szürke részt. Ha valamit bemutatok, és rád nem érvényes, ne akadj fent, hanem próbáld értelmezni a te kapcsolatodban.-Magamon is észrevettem, amikor ezt összeállítottam, hogy valaminek pont az ellenkezője igaz rám: Te figyu, én nő vagyok.”

„Tipikus jelemző, hogy a férfit jobban érdekli a szex, mint a nőt. Persze nem mindig igaz, de sokaknál így van. Ha ez rád nem érvényes, és a feleségedet jobban érdekli, akkor a férfiak nevében elmondhatom, hogy gyűlölünk téged.” [-vagyis a normális többség áll veled szemben.]

"A férfi agy: kicsi steril dobozok mindenre, a dobozok nem érintkeznek. Mikor egy férfi beszél egy témáról, kinyitunk egy dobozt, és megtárgyaljuk, ami abban van. Aztán elzárjuk a dobozt, és eltesszük, nehogy hozzáérjen más dobozhoz."

"A férfiaknak van egy semmi dobozuk... ez a kedvenc helyük...ilyenkor bambulnak ki a fejükből... ezért szeretik a horgászást. Amikor stressz éri őket, elmenekülnek ebbe a dobozba, ahol nincs semmi. A nőket ez zavarja, nem tudják feldolgozni, hogy egy férfi nem csinál semmit." [-vagyis a férfiak stresszkerülők, és bár racionálisak, leginkább nem gondolkodni szeretnek]

"A női agy: Egy nagy huzal labda, amiben minden össze van kapcsolva mindennel: pénz-autó, gyerek-anya, stb. mint az internet. Ezt az érzelem működteti. Ezért emlékeznek a nők mindenre, mert érzelemmel fixálnak egy emléket. A férfiakat kevés dolog érdekli. A nők hajlamosak törődni mindennel."

Elsőre a legszembetűnőbb az az önellentmondás Gungor előadásaiban, amikor először kijelenti, hogy mindezek a megállapítások nem igazak mindenkire, és akire épp nem, az próbálja értelmezni a saját kapcsolatára helyes módon az állításait. Persze, nem nehéz úgy előadást tartani valamiről, hogy megkérem a résztvevőket, azt hallják ki belőle, amit hallani akarnak. Mindezek után pedig rövid idővel úgy állítja be a megfigyelésének eredményét, hogy hozzáteszi: Isten egyszerűen ilyennek teremtett minket. Most akkor mi is a helyzet az értelmezéssel? Elfogadom, hogy az emberek árnyaltabbak, mint az általam felvázolt képek, de Isten akkor is mindenkit ezen képek szerint teremtett? Akkor most melyik legyen, kedves Mark? Vagy talán akikre ezek nem igazak, azoknak a teremtésében félresiklott valami?

adam-was-a-sexist_o_935167_1.jpg

A másik érdekesség, amit kiemelnék (mert hát annyi van, mint égen a csillag, a legtöbbjük mégis önmagáról rántja le a leplet, ha kicsit odafigyelünk a mondanivalójára) az a kétféle agy jellemzése. Ezen a ponton vált számomra kiábrándítóan felszínessé és haszontalanná az előadás. Ugye a férfi agy steril, kategorizáló, a női pedig kusza, érzelmi. Mindehhez társul még a jól bevált "akinek nem inge, ne vegye magára", majd egy percen belül az " Isten így huzalozott be minket". Na igen, hálát adhatok Istennek, hogy férfi létemre nem kaptam sterilen kategorizáló dobozos agyat, mert bár elemző típus vagyok (ahogy a blogon is látszik), azért az autókról nem csak az alkatrészek meg a lóerők jutnak eszembe, sőt, az inkább legutoljára. Asszociációs készségemnek hála, vagyis a kusza bekötéseknek, melyek ugye a nőnél vannak, a gyereküléstől a videójátékokon és meséken keresztül egészen a pápamobilig minden eszembe jut, azokról az asszociációkról nem is beszélve, melyek annyira absztraktok, hogy a járművek antropológiához való viszonyára, létjogosultságára, környezetre gyakorolt hatására vonatkoznak. Tanácstalanul állok tehát itt, sajnos steril dobozok híján nem tudok elmenekülni egy semmi dobozba a tény elől, hogy, ahogy egy klasszikust idézzek: "Te figyu, én nő vagyok!"
Elfogadom, hogy van az agynak dobozolós része, azt is hogy van kusza része is, de már általánosban megtanulhattuk az agyműködésről, hogy a kategóriagyártás és az asszociáció minden agyban jelen van. Nem nemfüggő az arányuk, hanem egyénfüggő.

Az egyik kedvenc félórám az volt, amikor azt magyarázta, hogy mit akar a férfi a nőtől, és a nő a férfitól. Ebből megtudtuk, hogy a férfi a nőtől szexet akar, de nem tudja, hogy ahhoz egyszer a szívét kell megérintenie, hogy a nő zöld utat adjon. A nőnek a férfi szíve kell, de nem tudja, hogy ehhez szexelnie kell a férfival, hogy megkaphassa a szerelmét. Ezért tehát a szerelmi élet minden színtéren a házasságban tud csak kiteljesedni. Szemrebbenés nélkül jutottunk el arra a kiábrándító eredményre, hogy a házasság komoly üzlet, amelynek célja, hogy a felek maradéktalanul megkapják, amit akarnak a másiktól, és mindenki elszámolható legyen a feladata miatt. "A nőnek ezt kell mondania: ha azt akarod, előbb hozz nekem gyűrűt." Ha ezt bármilyen formában is tudnám értelmezni a saját kapcsolatomra, én bevallom, hogy elsírnám magam, amiért még azzal sem lehetek feltétel nélküli őszinte szeretetben, akivel Isten eggyé tett. A házasság mint kötelezettségi szerződés, ez minden ember álma.

k28esl.jpg

Ami pedig a leginkább bosszantó az általánosításaiban, hogy bár elég felszínesek ahhoz, hogy elhitessék az emberrel, hogy van hozzájuk köze, valódi segítséget mégsem adnak. Gungor általánosításai, mint az ökrös példa, csak azt a hamis megnyugvást adják, hogy "nem értem a másikat, de nem is kell, elég csak elfogadnom, hogy máshogy működik, és ennek teret kell hagynom". Ehhez az alapigazsághoz fölösleges végigülni egy ilyen előadást, bármelyik fészbukos Coelho-idézet alkalmas ennek a "tudásnak" a megszerzéséhez. Amit viszont nem adnak ezek az előadások, az az igazi odafordulás a másikhoz, a megértése annak, hogy valóban milyen a másik, miben más, mint én. Az önátadó és értő kommunikáció, ami a valóságra összpontosít.

Szóval ahelyett, hogy korrektorként használnánk ezeket a válaszokat kapcsolatainkban, melyek elhitetik velünk, hogy valójában minden a maga medrében folyik, csak mi reagáljuk le rosszul, (a végső konklúziója Gungor előadásainak, hogy mindkét fél végig magához mérten helyesen viselkedett, csak eddig nem tudták a másikról, mit miért csinál), inkább kezdjünk el beszélni a saját megfigyeléseinkről, érzéseinkről, vágyainkról, és próbáljunk kérni a másiktól valami teljesíthetőt, hogy áramoljon köztünk az élet gyönyörűsége. Ismerős?

internet-troll.jpg

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kutkereso.blog.hu/api/trackback/id/tr88372016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Még nincs kultúrája kis hazánkban, de teszek egy lépést afelé, hogy megadjam a lehetőséget neked a támogatásra, ha tetszik, amit csinálok. Javaslatot is tehetsz, és az egész névtelen. (Ezt nem verik nagy dobra ott fent, de veheted tizednek is. ;) )  

 

A szerzőről:

11182156_470080469814537_6846388005726535320_n.jpg

László Dávid vagyok, egyetemista. Nyitott vagyok a világ felém sugárzó impresszióira. Élményekből, felismerésekből formálok bejegyzéseket, amik lecsapódnak bennem. Vállalom a szubjektivitást. A cikkeim főleg spirituális, filozófiai, lélektani témákban mozognak. Nem kell félretenned a meggyőződéseidet, miközben olvasol, csak arra kérlek, légy nyitott. Rám, és magadra is. Ha megszólíthatok benned mélyen valamit, ha valamelyik cikkem lehet egy lépésnyi föld a lábad alatt életed hosszú útján, elértem a célom. Ezért kérlek, ne egyetlen cikk után rakj be egy dobozba. Olvass el párat. Köszönöm, hogy ellátogattál ide.

Facebook

Címkék

101-es szoba (1) antikrisztus (1) autentikus (1) ayahuasca (1) a hétfejű tündér (1) a kis herceg (2) bálványok (5) becsatornázott boldogság (1) biblia (7) bizalom (2) bizonyságtétel (1) botrány (1) bűn (3) bűntudat (2) Calvinist (1) citromos kávé (40) család (1) csend (1) csoda (1) dicsi zene (2) diszkókeró vs. könyvtárkeró (1) dogma (1) drahma (1) egyenlőség (1) egyház (13) egy igazság (3) egy kis filó (15) életfilozófia (1) ellenség (1) előfagyasztott világnézet (2) emergens (1) empátia (4) énekek éneke (3) engesztelő áldozat (2) erkölcs (2) erőszakmentes kommunikáció (1) érzékelésszűrő (1) evangelikál (5) evolúcióelmélet vs. teremtéselmélet (1) farizeus (2) fasizmus (1) favágó (1) felelősség (1) felszabadítás (2) feltámadás (1) felvilágosodás (1) feminizmus (1) filmek (1) filmkritika (2) fogyatékkal élők (1) fontos (1) függőség (3) gender (1) gondviselés (4) gyónás (1) hagyomány (3) házasság (2) hímsovinizmus (1) hitbiztonság (2) homozoológia (1) hős (1) humanizmus (2) iddqd (1) igazság (1) igen-nem (1) igés képek (1) imádkozás (3) írásértelmezés (4) irónia (3) irracionális (1) istenkép (10) istentől távol (4) isten trilógia (3) ítéletmentes (1) ítélkezés (3) jedivallás (1) Jézus (14) jók és gonoszok (3) kapcsolatok (1) karácsony (1) karma (1) káté (1) kegyelem (11) keresztény kultúra (13) kezdet (1) kísértés (1) könyvek (4) könyvek hercege (2) kritikus gondolkodás (10) kútkereső (10) lázadás (2) lélek (4) lelkész (2) limitált észosztás (1) magány (1) megbocsátás (6) megszentelődés (1) megtérés (1) megváltás (7) melegek (4) méltóság (2) mémek (1) migránsok (2) misztika (2) mit tudhatok? (1) narratívák (12) negatív teológia (1) nemi szerepek (1) nyitott szív (1) önismeret (18) önmegvalósítás (7) ördög (2) pápa (1) paradigmaváltás (3) párkapcsolat (5) patológiás (1) predesztináció (1) prédikáció (2) pride (1) reformáció (1) remény (1) rorschach (1) safe space (1) santo daimi (1) sebek (1) sebezhetőség (3) sokakért vagy mindenkiért (1) sors (2) south park (1) szabadság (5) szemléletváltás (11) szemnek láthatatlan (1) szent és profán (4) szeretet (1) szex (3) szív (1) szívből jövő (1) szomorkultúra (2) társadalom (3) teológiai lábnyom (3) thészeusz hajója (1) ti vagytok a föld sója (1) tudattalan (1) túlvilág (1) türelem (1) újkálvinizmus (3) útkeresés (2) utópia (2) vágyak (2) vallás (17) weöres (1) Címkefelhő