Kútkereső

Néha a szívnek is jó a víz...

Citromos kávé - a te igened, az én nemem
filó percek

Kísérleti jelleggel elindítok egy minisorozatot, melyben filozofikus szösszeneteimet osztom meg veletek, gondolatébresztésre, megvitatásra. Az alkalmanként felbukkanó részek "citromos kávé" néven jelennek meg, és egy-egy rövid eszmefuttatást, vagy csak egy-két kérdést tartalmaznak majd, amit magatokkal vihettek, vagy hozzá is szólhattok. Jöjjön hát az első:

 

Egy filmben azt hallottam, hogy életünk minden lélegzetvétele egy „nem” Isten felé, hogy még nem akarunk vele lenni. Aztán ahogy telik az idő az éltető erejétől távol, egyre inkább sikkadunk el, és a végén, a halálunk pillanatában megadjuk magunkat neki, és „igent” mondunk.
life-3.jpg
Talán függetlenül attól, hogy észrevette-e az életében, minden ember, amikor majd a halál pillanatába kerül, látni fogja Őt színről színre, és nem fog tudni már „nemet” mondani neki. Ha így van, meddő minden vita a létezéséről mások meggyőzésére. Mindenki megtér a legvégén. Legfeljebb egyesek már jó előre tudták, és kicsit érezték is, mi vár majd rájuk.
Mégis, Jézus elküldött minket, hogy tanítvánnyá tegyünk másokat. Ez fontos volt neki, hogy higgyünk Istenben, és gyakoroljuk a szeretetét. Talán az életünk bukdácsoló hitigyekezetei, még ha csonkabonkák, tévelygők és erőtlenek is, azt a célt szolgálják, hogy felkészítsenek minket az „igenre”.
Akkor talán vannak olyanok, akik annyit kondicionálták magukat ez ellen, hogy képtelenek lesznek „igent” mondani. Ha valóban így volna, az micsoda veszteség lenne. Szívem szerint mindent elkerülnék, hogy erőltessem bennük a „nemre” fókuszálást, és megpróbálnék azokhoz a pillanatokhoz hozzájárulni, amikor legalább kinyitják a szívük vaskapuját, hogy elképzeléseiktől mentesen, csak a valóság áramoljon be rajta. Végső soron, mikor a magunk hitét vizsgáljuk, nem-e magunkban is ezeket a kapunyitásokat tartjuk érdemleges pillanatoknak?
Szeretnék minden erőmmel azon lenni a kapcsolataimban, hogy mások szívét nyitva levésre buzdítsam. Csak szelíden, ahogy egy sebzett állatot próbálok előcsalni a bokrok közül egy kis eleséggel, és szép szavakkal.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kutkereso.blog.hu/api/trackback/id/tr848381838

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Még nincs kultúrája kis hazánkban, de teszek egy lépést afelé, hogy megadjam a lehetőséget neked a támogatásra, ha tetszik, amit csinálok. Javaslatot is tehetsz, és az egész névtelen. (Ezt nem verik nagy dobra ott fent, de veheted tizednek is. ;) )  

 

A szerzőről:

11182156_470080469814537_6846388005726535320_n.jpg

László Dávid vagyok, egyetemista. Nyitott vagyok a világ felém sugárzó impresszióira. Élményekből, felismerésekből formálok bejegyzéseket, amik lecsapódnak bennem. Vállalom a szubjektivitást. A cikkeim főleg spirituális, filozófiai, lélektani témákban mozognak. Nem kell félretenned a meggyőződéseidet, miközben olvasol, csak arra kérlek, légy nyitott. Rám, és magadra is. Ha megszólíthatok benned mélyen valamit, ha valamelyik cikkem lehet egy lépésnyi föld a lábad alatt életed hosszú útján, elértem a célom. Ezért kérlek, ne egyetlen cikk után rakj be egy dobozba. Olvass el párat. Köszönöm, hogy ellátogattál ide.

Facebook

Címkék

101-es szoba (1) antikrisztus (1) autentikus (1) ayahuasca (1) a hétfejű tündér (1) a kis herceg (2) bálványok (5) becsatornázott boldogság (1) biblia (7) bizalom (2) bizonyságtétel (1) botrány (1) bűn (3) bűntudat (2) Calvinist (1) citromos kávé (41) család (1) csend (1) csoda (1) dicsi zene (2) diszkókeró vs. könyvtárkeró (1) dogma (1) drahma (1) egyenlőség (1) egyház (13) egy igazság (3) egy kis filó (15) életfilozófia (1) ellenség (1) előfagyasztott világnézet (2) emergens (1) empátia (4) énekek éneke (3) engesztelő áldozat (2) erkölcs (2) erőszakmentes kommunikáció (2) érzékelésszűrő (1) evangelikál (6) evolúcióelmélet vs. teremtéselmélet (1) farizeus (2) fasizmus (1) favágó (1) felelősség (1) felszabadítás (2) feltámadás (1) felvilágosodás (1) feminizmus (1) filmek (1) filmkritika (2) fogyatékkal élők (1) fontos (1) függőség (3) gender (1) gondviselés (4) gyónás (1) hagyomány (3) harag (1) házasság (2) hímsovinizmus (1) hitbiztonság (3) homozoológia (1) hős (1) humanizmus (2) iddqd (1) igazság (1) igen-nem (1) igés képek (1) imádkozás (3) írásértelmezés (4) irónia (3) irracionális (1) istenkép (11) istentől távol (4) isten országa (1) isten trilógia (3) ítéletmentes (1) ítélkezés (3) jedivallás (1) Jézus (14) jók és gonoszok (3) kapcsolatok (1) karácsony (1) karma (1) káté (1) kegyelem (12) keresztény kultúra (13) kezdet (1) kísértés (1) könyvek (4) könyvek hercege (2) kritikus gondolkodás (10) kútkereső (10) lázadás (2) lélek (4) lelkész (2) limitált észosztás (1) magány (1) megbocsátás (6) megszentelődés (1) megtérés (1) megváltás (7) melegek (4) méltóság (2) mémek (1) migránsok (2) misztika (2) mit tudhatok? (1) narratívák (12) negatív teológia (1) nemi szerepek (1) nevelés (1) nyitott szív (1) önismeret (18) önmegvalósítás (7) ördög (2) pápa (1) paradigmaváltás (3) párkapcsolat (5) patológiás (1) predesztináció (1) prédikáció (2) pride (1) reformáció (1) remény (1) rorschach (1) safe space (1) santo daimi (1) sebek (1) sebezhetőség (3) sokakért vagy mindenkiért (1) sors (2) south park (1) szabadság (5) szemléletváltás (11) szemnek láthatatlan (1) szent és profán (4) szeretet (2) szex (3) szív (1) szívből jövő (1) szomorkultúra (2) társadalom (4) teológiai lábnyom (3) thészeusz hajója (1) ti vagytok a föld sója (1) tudattalan (1) túlvilág (1) türelem (1) újkálvinizmus (3) útkeresés (2) utópia (2) vágyak (2) vallás (17) weöres (1) Címkefelhő